Tegnap nem történt semmi érdekes. Meglátogattam a két nagyiékat, majd hazajöttem. Gépeztem, tévéztem stb...

Ma... maaa... anya felhívta azt a sulit, ahová szeretnék átjelentkezni. Sajnos oda nem tudok menni, mert náluk jelenleg nincs folyamatban lévő ilyen képzésük. Amin jelenleg is vagyok. Csak akkor nem értem, miért nem tűntetik ezt fel a honlapjukon.
A másik suli, ami időközbe jött, mert osztálytársam is oda akar átjelentkezni.. hát... azt anya nem tudta elérni, mert csak az üzenetrögzítő válaszolt. Anya még később megpróbálja, hátha kiserül.
Hogy mondjak valamit, én már teljesen elvesztettem a remény cssekély szakaszát is... nem fogok átkerülni. Itt kell majd szenvednem megint. Elviselni azt, hogy az osztályfőnökömet. Ahogy fütyül úgy kell táncolni. A rettenetes sok bántást, amit én és a társaim kapunk, és persze a megaláztatásokat mások szeme láttára. Csak nem tudom, hogy egy senki tanár mit képzel magáról. Mire fel csináljak ezeket. Mi joga van hozzá. Csak mutatná már meg egyszer is, hogy az amiket tesz, csinál, mond, ahogy beszél velünk, hol van leírva abban a tetves házirendben. Elgem van...
16 volt az osztálylétszám, már ebből kiesett 2 ember, mert most tudtam meg , hogy őket már átvették. Egy másik osztálytársam ma volt/van  benn, ő még kétes. én meggg.. 100 , hogy nem megyek át. De erre megesküszöm, hogyha bármit mer szólni akár a metktanár akár az a csicska osztályfőnök szemenköpöm. Egyáltalán nem szokásom az ilyen , nem vagyok ezek híve. De ha EGYSZER csak egyszer beülnétek / megtudnátok, hogy bánik velünk ez a két szarházi akkor megértenétek.

Bocsi a csúnya szavakér, csak nagyon ideges vagyok miattuk és persze a suli miatt.